Szakácskönyv minta: „Epres” – friss, színes, nyári receptek
Berobbant az eperszezon – legyen magyar vagy görög, fóliás vagy szabadföldi, ez a gyümölcs idehaza nagy kedvenc. Szemezgetni sem utolsó, de lágy krémek, tartalmas sütemények, sőt szendvicsek is készülhetnek eperrel. Ehhez ad friss, tavaszi ötleteket Szöllősi Kiss Orsi harmadik CEWE receptgyűjteménye, az Epres, amelyet sablonként is letölthetsz, és szabadon variálhatsz. Orsitól most tippeket kapsz a fotózáshoz és a szerkesztéshez is, közben pedig néhány receptjéről is elárul egyet-mást.
Az epret azért választottam a következő könyv témájául, mert nagyon fotogén és nagyon sokoldalú gyümölcs. Szép a színe, a külsejének és a belsejének pedig különböző a textúrája – a külső része magos, a belsejében látványos a minta. Ha az érett epret kettévágjuk, akkor gyönyörű, nedvesen csillogó felületet kapunk – ez is nagyon jól mutat a fotókon – mondja Orsi.
Orsi tippje: Az eper színe nagyon élénk, ezért nem könnyű fotózni. A mobiltelefonoknak például olyanok a beállításaik, hogy mindent túlszaturálnak, tehát túlságosan élénkek, telítettek lesznek a színek. A pirosas, narancsos, rózsaszínes gyümölcsöknek ilyenkor kicsit eltűnhetnek a textúrái, nem rajzolódnak ki olyan szépen. Instagram-képeken például gyakran látszik, hogy nem érvényesülnek az apró részletek. Ezért ezt az utómunkánál inkább “vissza kell húzni”.
Már a receptgyűjtemény külseje is illeszkedik a „szamócavilághoz”.
Nekem egyértelmű volt, hogy az új CEWE receptgyűjtemény borítója piros-rózsaszín lesz, nagyon szeretem az ilyen szokatlanabb, kevésbé elfogadott színpárosításokat. Szerintem jól néz ki, és illik a sorozathoz is. Már a könyv borítójával is az eper vidámságát adjuk át. Belül pedig a szöveges oldalakon általában van három színes „pötty”, azaz három stilizált kis eper. Ezek úgynevezett clipartok, és itt visszaköszönnek rajtuk az adott oldalhoz tartozó kép főbb színei.
Orsi tippje: A CEWE Fotóvilág szoftver tele van clipartokkal, ezekkel bátran, ízlés szerint dekorálhatjuk a receptkönyvet, illetve a többi CEWE terméket. A mostani gyűjteményben szereplő stilizált epreket többféleképpen színezhetjük. A szoftver is segít ebben, megmutatja, milyen színek találhatók az adott oldalon, és csak rá kell kattintgatni, hogy mi is ugyanezeket a színeket tudjuk használni a clipartjainknál – ez nagy segítség.
Betűtípusok: A borító szövege a szokásos betűtípussal, a Haettenschweiler nevű német fonttal készült. A receptgyűjtemény törzsszövege pedig sima Playfair Display, illetve Open Sans font – ezek alap fontok, de nagyon jól mutatnak. A betűtípuson, méreten is lehet változtatni. A fontokat és azok használatát mindenesetre úgy válogattuk össze, hogy az egész esztétikus, kicsit „magazinos” kinézetű legyen. Ez jellemzi ugyanis az úgynevezett coffee table book-okat, amelyeket kifejezetten nézegetésre szánnak, és még a nappalit is díszíthetik.
Honnan válogattad össze az ételeket az új CEWE receptgyűjteménybe?
Az eperleves például Bálint Ildikó, a CEWE egyik marketingesének receptje. Egy régi magazinban találta, ünnepi alkalmakra készíti el, ha illik a menübe. A sajttorta nálunk „állandó szereplő”. Amikor a könyv kedvéért újra megsütöttem, nem volt tiltakozás, hogy „jaj, nem akarunk ezen a héten is cheesecake-et enni, pláne nem eperszósszal”... Nagyon könnyű elkészíteni, de egy nappal előbb meg kell sütni, és legalább egy éjszakára, de inkább egy napra be kell tenni a hűtőbe, hogy jól összeálljon és szépen szeletelhető legyen. Egyébként a krémje olyan, hogy ha nincs időnk vagy kedvünk egy nappal előbb nekiállni, pohárkrémként is megállja a helyét. Tíz perc alatt összedobhatjuk, poharakba rétegezhetjük. Aki nem idegenkedik attól, hogy nyers tojást egyen, nyugodtan fogyassza sütés nélkül a pohárkrémet.
Pohárkrémből több is szerepel a könyvben.
Az egyik egy epres tiramisu, tetején pisztáciával. Ettől eleinte kicsit tartottam, mert azt gondoltam, hogy a tiramisunak olyannak kell lennie, ahogy Olaszországban csinálják, hát hogy tehetnék én ebbe epret?! De egy olasz ismerős megnyugtatott, hogy az anyukája is szokta eperrel készíteni. Ezt aztán azért tettem pohárba, mert a tiramisunak sokat kell állnia, vagy nagyon sok piskóta kell bele, hogy szeletelhető legyen.
A pisztáciáról jut eszembe: a zöld szín sok fotón megjelenik a piros mellett.
Igen, ezek ugye komplementer színek. A zöld nagyon jól frissíti, és kicsit könnyíti a képet. Ha a fotókon csak a piros eper és a semleges színű, a fehér és a világosszürke közötti háttér látszana, az nagyon unalmas lenne. Az eper pirosa viszont annyira domináns, hogy nem akartam még különböző színeket belekeverni. Szépen kiegészítené mondjuk a kék, és bátor párosítás, de jól nézhet ki együtt a sárgával is, de szerettem volna, hogy a képek színvilága hasonló legyen. A zöld megjelenik például a pisztácián, az eper szárán, és néhol a virágokban – a százszorszépeket a kertünkben szedtem.
Van egy kedvenc fagyizónk Olaszországban, sok-sok éve teljesen véletlenül tévedtünk be oda. Aztán kiderült, hogy ők sokszoros fagylalt világbajnokok, náluk ettünk először rozmaringos málnát és bazsalikomos epret – ez mostanra már itthon sem elképesztő párosítás, de 15 éve még nem nagyon kaptál ilyeneket. Ezt a háromperces fagyit kifejezetten fagyasztott eperrel kell készíteni.
Orsi tippje: A pohárkrémeket jellemzően oldalról érdemes fotózni, és úgy is kell összerakni az ételt, hogy az abból a szögből legyen a legmutatósabb. Gyakran kérdezik tőlem, hogy nem csillog-e túlságosan a pohár, de ettől nem kell tartani. Oldalfényben a textúrák szépen kirajzolódnak. A sima pohárnak nincs textúrája, nem zavarja a látványt, és az, hogy esetleg megcsillan rajta mondjuk az ablak fénye, egyáltalán nem baj, az teszi „élővé”. Az persze nyilván nem szerencsés, ha egy sötét dolog van a pohárban, és a tükröződésben látszik az egész nappali.
Mire érdemes még figyelni az ilyen fotózásoknál?
Arra, hogy ne egyék meg a sütiket, mielőtt elkészülnének a képek. Mert mindegyik olyan, hogy eteti magát. A brownie-ból mondjuk lehetett csipegetni, azt kockákra vágtam, és maradt elég a fotóhoz. Ez a süti egyébként a fotón a „Good Food Times” címlapján pihen, de ez persze nem egy igazi újság, hanem egy mintás sütőpapír különböző gasztrotartalmú cikkekkel. Szerettem volna nem csak tányéron vagy vágódeszkán fényképezni a finomságokat, hanem belevinni egy kis csavart. Az ilyen sütik megérdemlik azt, hogy kivegyük őket a tepsiből, és kicsit extrábban fotózzuk.
A muffinnál megint más megoldást alkalmaztál.
Ott egy muffint kivettem, így oldalról is látszik. Az üres mélyedésekbe pedig eperszemeket dobtam, mert ez a gyümölcs annyira jól néz ki, úgy vonzza a tekintetet, hogy kár lett volna kihagyni. Ezeknek a szemeknek egyébként nem muszáj tökéleteseknek lenniük; legyen szép, gusztusos, de belefér egy pici barna folt, egy kicsi hiba, csak természetesebbé teszi az egészet. Háttérnek pedig itt kivételesen pirosat használtam, mert ha a szürke sütőforma mögé fehéret teszek, az nagyon steril lett volna. Az olyan erőteljes háttérszíneket, mint például a piros, ritkán lehet úgy használni, hogy inkább kiemelje az ételünket, és ne uralja a fotót. Ebben az esetben viszont az egész képnek adott egy erőteljes keretet, és nem lett uralkodó. Piros hátteret még a mákos túrógombóchoz választottam. Itt a tányér rózsaszín, és az ételre fehér öntetet – görög joghurtot – csorgatok.
Ezt a csorgatást hogyan lehet jól elkapni, hogy kell ezt fotózni?
Ha egyedül vagyok, akkor nagyon gyorsan... Esetleg olyan távolságra állítom be, hogy a bal kezemmel öntöm a szószt, a jobbal meg nyomkodom az állványra felpakolt gépet. De gyakoribb, hogy távirányítót használok akár a géphez, akár a telefonhoz.
Orsi tippje: Aki gyakran fotóz ételt, és tetszenek neki ezek a „mozgásos” képek, annak érdemes beszereznie egy olyan szelfibotot, amelynek van távirányítója
Akadnak még a CEWE gyűjteményben roppant egyszerű, de közkedvelt receptjeim. A bodzás piskótát egy kerti bulira sütöttem a házunkban, a kedves szomszédok két pillanat alatt a végére jártak, nem lehet belőle eleget készíteni. Elronthatatlan, akár egy gyerek is nekiállhat, ha már használhatja egyedül a sütőt. Attól sem kell rettegni, hogy nem lesz szép magas a piskóta, itt ugyanis kifejezetten lapos tésztára van szükség. Mascarpone és tejszín van benne, de édesített tejföllel is teljesen jó. A francia palacsinta pedig egy Horváth Ilona-könyvből került a családi repertoárba, a nagymamám szokta készíteni. Eredetileg egy emeletes palacsintatorta lesz belőle. Eperrel viszont nem lehet rétegezni, mert szétcsúszik, így egy kicsit változtattam rajta, és belülre, a palacsintába került a gyümölcs. Egyébként sós ételekre is rápakolhatjuk az epret. Egy ilyen receptet is választottam: a sajtos crostini egy kecskesajtos szendvics eperrel.
Lapozd végig a könyvet online, és nézd meg oldalról oldalra, milyen lesz a saját CEWE receptkönyved.
Hogyan töltheted le a CEWE receptkönyv sablont?
Most te is elkészítheted a saját receptkönyved Orsi sablonjából – egyszerűen, pár lépésben:
- Töltsd le a CEWE FOTÓVILÁG szoftvert a számítógépedre.
- Töltsd le a „EPRES” sablont Szöllősi Kiss Orsi összeállításában.
- Az mcfx fájra dupla kattintással nyisd meg a könyvet a szoftverben.
- Írd át a szövegeket, cseréld a fotókat a sajátjaidra – vagy használd úgy, ahogy van.
Ennél egyszerűbben nem is lehetne receptkönyvet készíteni. A receptkönyv sablon abban segít, hogy a családi kedvenceid méltó formát kapjanak, és igazi kincsként éljenek tovább.
