Rendeléskövetés
Terminálkereső
Információ
06-1-451-1088

Felhasználói fiókom

Kérjük válasszon...
Kijelentkezéskor biztonsági okokból minden nem mentett projekt és kosara tartalma törlődik.

Szökkenő veréb és ritka növények a legjobbak között

Pompás képek a CEWE Photo Award 2023 magyar természetfotóiból

Van, akinek hobbi, feltöltődés, másnak hivatás a fotózás – így vannak ezzel a tavalyi CEWE Photo Award magyar díjazottjai is. Az „Our world is beautiful” mottójú pályázatra egy év alatt a világ 147 országából több mint félmillió fotó érkezett, ezek közül választotta ki a zsűri a legjobb ezret, köztük huszonöt magyar képet. Sorozatunkban most újabb alkotók mutatkoznak be képeikkel, amik a Természet kategória legjobbjai lettek.

Néha csak lenézek a lábam elé

Daróczi Csaba neve biztosan nem ismeretlen annak, aki kicsit is érdeklődik a fotózás, a fényképek iránt. Temérdek díjat nyert már, elismeréseit oldalakon át sorolhatnánk, köztük 2019-ben a CEWE Photo Award-on neki ítélték oda az első díjat. A tavalyi pályázaton Undertown című képe került a legjobb ezer alkotás közé.

– Néha az ember hónapokig készít elő egy fotót, néha meg csak le kell néznie a lába elé – ez most így történt. Kimentem májusban egy kedvenc helyemre, egy láperdőbe a Kiskunságban. Egy virágot akartam fotózni, pont azt, amelyiknek a levelei látszanak a víz alatt. Ezek május elején már virágozni szoktak, de amikor ott jártam, ez még nem történt meg. Csak tébláboltam az erdőben, és megláttam, hogy egy fatörzs keresztüldőlt a csatornán, amelyben ezek a vízinövények éltek. A fatörzs tükörképe kitakarta az ég tükröződését. Amikor benéztem a fatörzs alá, láthatóvá vált a víz alatti növények levele azon a helyen, ahol a fa átdől, a többi helyen pedig az ég tükrözött – ez látható a képen. A nézőnek kicsit nehéz megfejtenie így elsőre, de én kétszer lehajoltam, kattintottam, és elkészült – meséli Daróczi Csaba.

A fényképezés számára önmegvalósítás, és életformává is vált – a világot is más szemmel figyeli azóta. Azt vallja: nyitott szemmel kell járni, a mostani díjazott képnél is így adódott a lehetőség. Őt viszont leginkább a munka folyamata motiválja. Azt szereti, amikor egy hatalmas élményből egy jó fotó születik – de ha mégsincs jó fotó, az élmény akkor is megéri.

– A pályázatokat is jó szórakozásnak tartom: ha nyerek, örülök, ha nem, akkor meg játszottunk egy jót. Pedagógus vagyok, Soltvadkerten tanítok, a művészeti tagozaton van egy fotótanszakom. A tanítványaim is pályázgatnak, nyertek is már, csak nem természetfotó kategóriában, hanem a Petőfi 200 évforduló kapcsán készült képeikkel.

Ritka virág fényfürdőben

Kapcsándi Zsuzsa is egy virágról készült képpel ért el szép eredményt a CEWE Photo Award-on. A Kezdődő élet című fotó a legjobbak közé került a Természet kategóriában.

– Magyarországon nem sok helyen fordul elő ez a kockás liliom. Zalaegerszegen van egy park, ott nyílnak ilyen virágok, de elég nehéz ezeket fotózni. Az első évben, amikor odalátogattam, nem sikerültek túl jól a felvételek, mindig volt valami zavaró, ami belekerült a képbe, például a lehullott falevelek. Ez a fotó már a következő évben készült. Lefeküdtem a virág elé, és valahogy pont úgy sütött a nap, hogy ilyen gyönyörű sárgás lett a háttér. Magam is meglepődtem, amikor láttam, milyen szép. Mutattam a fotóstársaimnak, aztán mindenki odajött, hogy megpróbálja, de lehetetlen még egyszer ugyanúgy lefeküdni, ugyanúgy elkapni azt a fényt, pillanatot, és már én sem tudtam megismételni. Nagyon egyedi lett, én ezeket a képeket szeretem – magyarázza Zsuzsa.

A fényképezés számára egy olyan hobbi, amely sokat hozzá tud adni az életéhez. Egy multicégnél dolgozik irodában, számokkal foglalkozik, és ezután jóleső feltöltődés neki a fotózás a természetben.

– Gyerekkorom óta éreztem, hogy jó lenne fotózni, a gépet inkább családi eseményeken használtam. Aztán úgy döntöttem, jobban beleásom magamat, tanfolyamra jártam, egyre több fotós barátom lett. A természet láncolt legjobban magához, és ez nem volt rossz választás, mert nagyon megnyugtat. Úgy négy éve kezdtem pályázatokra anyagot küldeni. Tavaly próbaképpen feltöltöttem néhány munkámat a CEWE Photo Award-ra, és egyszer csak kaptam egy értesítést, hogy az egyiket beválogatták, és ki is állítják majd. Sose gondoltam volna, hogy a fotóm ilyen előkelő helyre kerül!

Sci-fi jelenet a természetből

Rácz Péter két kategóriában is a díjazottak közé került. Fotója, az Alvó metropolisz a Természet kategóriában került a legjobb ezerbe, de a Légi felvételek kategóriában is sikerült a legjobbak közé kerülnie.

– Ez egy spontán fotó volt, szembejött és kattintottam. A Bükkben túráztunk, és láttunk egy kivágott fát. Pókháló fonta be az egészet, és gondoltam, megnézem, hogy mutat ez közelről. Készítettem róla egy makrofényképet, és teljesen úgy nézett ki, mint egy régi science fiction-filmben, ahol már egy óriáspók beszőtte a hatalmas tornyokat. Most úgy néz ki, mintha sci-fi fotós lennék – nevet Péter.

Fotózni egyébként leginkább a természetet szereti – és persze a kislányát. Mióta ő megszületett, a fényképezés kicsit háttérbe szorult, hiszen nem ebből él, marketingesként dolgozik. Egyetért André Kertész magyar származású amerikai fotográfussal, aki egyszer azt mondta: „A legjobb megoldás az, ha az ember talál egy számára elviselhető állást, amiből meg tud élni, és a maradék idejét és energiáját a fotográfiának szenteli.”

A fotózáshoz szerinte elsősorban az kell, hogy az ember már helyben lássa, hogy valamiből lesz valami vagy sem, tehát érdemes-e vele foglalkozni. Emellett jó ízlésre van szükség, és persze fontos a kitartás is.

A csoda a laborban kezdődött

Jakab Tibor egy verébről készített képével nyerte el a zsűri tetszését, a Szökkenés bekerült az első ezerbe a nemzetközi CEWE-fotópályázaton. Tibor sajtófotósként dolgozik, de legjobban azért a természetben érzi magát.

– A legtöbb embernél a fotózás iránti szerelem úgy kezdődik, hogy lenyomja a gombot. Én valahogy fordított üzemben működtem, nekem a csoda a laborban kezdődött. Tíz éves koromban az édesapám megmutatta, hogy lehet az előhívott filmből képet csinálni. Ez egy varázslat volt, minden fotósnak meg kéne tapasztalnia ezt, a szagokat, ahogy jön elő a kép. Aztán egyedül is próbálkoztam, de kihagytam néhány lépést, például a fixálást, amely az egyik legfontosabb dolog, azzal rögzítjük a képeket. Nem tudtam elképzelni, miért sötétednek el a képek... Akkor jöttem rá, hogy ezt csak szakmai alapon lehet csinálni. Addig kutattam az apám könyvei között, amíg nem találtam egy 450 oldalas fotólabor zsebkönyvet, abból eszméletlen dolgokat lehetett tanulni.

1993-ban aztán a természetfotózást választotta. Ez az „őrület” középső lánya születésével egyidőben jött – egyébként ma már ő is természetfotós.

– Van egy nagysebességű találmányom, ez egy reflexrásegítéses rendszer, a pillanat tört része alatt létrehozza az expozíciót. Fejest ugró béka, beérkező cinege, induló veréb – ilyeneket tudok vele fotózni. Kizárólag saját ötletből, saját kútfőből dolgozom; ha lest építek, nem használok félig áteresztő tükröt. Nagyon vigyázok a természetre, fotózás után csak néhány faág marad ott. Van bennem egyfajta küldetéstudat is. Remélem, hogy a képeimmel talán el tudom érni néhány embernél, hogy mégse bántsa azt a madarat, ne dobálja meg a parkban a csókákat... Mindig az volt az érzésem, hogy tudok ezzel segíteni.

Tibor már több CEWE-fotópályázaton is részt vett. Amikor nyert, mindig készített magának fotókönyvet.

– Rengeteg képem van, a maximális 164 oldalt bőven meg tudom tölteni évente. Megjelent már négy könyvem is a fotóimmal, ebből három a természettel foglalkozik, de ezek nyilván nem csak az én ízlésemet tükrözik. A CEWE FOTÓKÖNYVEKET úgy állítom össze, ahogy én szeretném, legfeljebb a családot kérdezem meg.

Újra elindult a világ legnagyobb fotópályázata - CEWE Photo Award 2025